Munkánk során gyakran hallunk, olvasunk olyat, hogy " közalkalmazotti munkaviszony ", " közalkalmazotti munkaszerződés ", " közalkalmazott felmondási ideje " és ehhez hasonlók. Ilyenkor ösztönösen helyesbítünk: közalkalmazotti jogviszony, kinevezés, felmentési idő. Ma nekilátunk tisztázni a fogalmakat, először is mutatunk néhány különbséget a munkaviszony és a közalkalmazotti jogviszony között. Hamarosan pedig folytatjuk azzal, hogyan is válhat valakiből közalkalmazott. Következzék tehát néhány lényeges különbség, a teljesség igénye nélkül: A közalkalmazotti jogviszony mindig valamely állami vagy önkormányzati közfeladat, közszolgáltatás ellátásához kötődik. A munkáltatói oldalon valamilyen költségvetési szerv áll: államigazgatási szervnek nem minősülő állami költségvetési szerv, illetve a helyi önkormányzat által a közfeladatok ellátására létesített költségvetési szerv, intézmény. De munkáltató lehet a helyi önkormányzat is, a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására létesített jogviszonyoknál.
Részlet a válaszból Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2021. február 9-én (208. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4074 […] decemberében terjesztették elő, amikor jogállásukra még a Kjt. volt alkalmazandó. Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonya ugyanis csak 2021. március 1-jén alakul át az Eszjtv. szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonnyá [530/2020. Korm. rendelet 1. § (2) bek. ]. Az átmeneti szabályok eltérő rendelkezése hiányában, a jogviszony megszüntetése a kérdés szerinti esetben a jognyilatkozat megtételekor hatályos szabályok alapján történik. Tehát, mindkét közalkalmazott esetében saját kérelmükre, a munkáltató felmentésével ér véget a jogviszony, a Kjt. szabályai szerint. Felmentési idejüket is a Kjt. 33. […]
November 1-től megszűnik a kulturális szférában dolgozók közalkalmazotti státusza. Ez a minisztérium szerint előnyös a munkavállalókra nézve, a szakszervezetek szerint azonban nem. Az Országgyűlés kedden huszonegy előterjesztésről szavaz, amelyek közül az egyik legnagyobb vitát kiváltó a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosítása, amivel a kormány elvette a közalkalmazotti státuszt a kulturális szféra dolgozóitól. A módosítási javaslatot 133 igen, 62 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett fogadták el. A törvénymódosítási javaslatot még április közepén töltötték fel a parlament honlapjára, benyújtója Semjén Zsolt, előadója pedig Kásler Miklós. Bevezetőjében az olvasható, hogy az Országgyűlés az állami és az önkormányzati közszolgáltatások hatékonyabb ellátása, a közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak jogviszonyainak a közszolgáltatás jellegéhez és tartalmához igazodó differenciálása, továbbá munkájának anyagi elismerése elősegítése, illetőleg a kulturális közszolgáltatások kiszélesítése és azoknak a XXI.
Egyébként elnevezésétől függetlenül is az ekho választására jogosít az a tevékenység, amely a FEOR-08 osztályozási szempontjai szerint tartalma alapján megfelel a felsorolásban szereplő foglalkozásoknak, munkaköröknek. Megjegyzendő, hogy a felsorolt foglalkozásúnak minősülő magánszemély – munkakörének elnevezésétől függetlenül – akkor választhatja az ekhot, ha tevékenysége alapján a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel vesz részt. Az előzőekben felsorolt foglalkozásúnak minősülnek, tehát ekhoval teljesítheti a közterhek megfizetését – a szakképzett edző, sportszervező, -irányító (FEOR-08 2717), feltéve, hogy rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel; – a hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint a sportról szóló törvény 1 11/A. §-ában meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy a sportról szóló törvény 19.