(Az Embernevelés Kiskönyvtára 2. ) Szentlőrinc, 1995 (az utánnyomott kötetekben: 1996), második, javított kiadás: 1997. (92 lap, a második kiadásban 83 lap). Rónaky Edit, Kész röhej! (A diáknyelv humora). Harmadik – bővített – kiadás. Kolozsvár, 1999. (192 lap) Vasné Tóth Kornélia, Élő diáknyelv. Két város, húsz év tükrében. Novumverlag Kiadó. Sopron, 2010. (132 lap) További információk [ szerkesztés] Diáknyelv.
A Wikiszótárból, a nyitott szótárból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Találomra – A B C Cs D E F G Gy H I J K L Ly M N Ny O Ö P Q R S Sz T Ty U Ü V W X Y Z Zs A(z) "magyar kifejezések" kategóriába tartozó lapok A következő 200 lap található a kategóriában, összesen 7 024 lapból. (előző oldal) ( következő oldal) 2 21. század A a fejét rázza a fene egye meg! a fenébe a haja tövéig elpirul a kígyó sziszeg a kocka el van vetve a következő megálló... a kutyafáját!
00 Angol-Magyar szótár ISBN 963 05 7631 7 50. 00 Oxford Angol-Magyar szótár nyelvtanulóknak ISBN 0-19-431531-2 Papp Ferenc A magyar nyelv szóvégmutató szótára ISBN: 963 05 6732 6 Radicsné Áy Emese Angol – Magyar utiszótár 8. 75 Radványi Görgényi English for Business and Finance (Haladó üzleti és pénzügyi nyelvkönyv) Rostás-Farkas Karsai Ervin Cigány-Magyar/Magyar-Cigány szótár ISBN:963 09 3495-7 Somlai Angol-Magyar/Magyar-Angol szociológiai szótár ISBN 963 7873 34 1 12. 50 Sulyok-Pap Márta Bank kislexikon (magyar-német-angol-francia-olasz-spanyol) ISBN 963 222 736 0 Szendrő Borbála Képes Brit és Amerikai Angol-Magyar szótár ISBN 963 400 187 4 Vándorné Murvai Márta Angol nyelvű külkereskedelmi és gazdasági ismeretek Véges Angol-Magyar Külkereskedelmi szótár ISBN 963 222 307 1 Magyar-Angol Külkereskedelmi szótár ISBN:963 622 143X We hope you enjoy looking through our stocklists. Legjobb fenék gyakorlatok
Köszöntünk, Mobilbarát oldalunkon.
dr Zákányi Csaba 2007. 27. 10:05 De az igazán ínyencek így írják: IVS, mert a v betűt könnyebb kőbe vésni, mint az u-t. Fontenus 2007. 08. 26. 06:27 Szia kismókus és többiek! Véletlenül betévedtem ide, és történészhallgatóként természetesen rávetettem magam jogtörténetre és latinra. Eközben persze érdekelni kezd a római jog világa, amiben most valami megzavart. Egy "apró dolog. " Mégpedig ez: " ha a praetor keresetet adott, a jog érvényesíthető volt. " Úgy értsem ezt, hogy csak római polgárként csak akkor érvényesíthettem azt/ezt a bizonyos jogszabályt, ha rábólintott? És viszont amennyiben elutasítja, akkor mehetek a jó édesanyámba? Végzetül pedig (bocsásd meg tudatlanságomat, de törin ezt nem tanítják! :))): mit is jelent az anyagi jog? És mi a különbség anyagi és perjog között ma és római korban? Továbbá miben nyilvánul meg a különbség római és jelenlegi jogrendszer között e kereset esetében? Tudom, leírtál valamelyest, de nem igazán értettem meg. Köszönettel: Fontenus 2007. 09:32 A praetor akkor nyújtott keresetet, ha annak volt jogalapja.
In Komlóssy Ákos szerk. (1998). Ki neveli a gyerekeket? : az iskolai nevelés pedagógiai, pszichológiai és szociológiai kérdései: [összeállítás a Koch Sándor Tudományos Ismeretterjesztő Társulat XXXV. Pedagógiai Nyári Egyetemén elhangzott előadásokból], [Koch S. Csongrád M. TIT], Szeged ↑ Lásd a regény "A csittvári krónika" c. fejezetében. Források [ szerkesztés] A magyar stilisztika útja. Sajtó alá rendezte, a lexikont írta és a bibliográfiát összeállította Szathmári István. Budapest, 1961. Bachát László: Az ifjúsági és a diáknyelv kérdései. In: Anyanyelv, közélet, művelődés. Összeállította és szerkesztette: Sebestyén Árpád. Budapest, 1976. 107–22. Barcza József: Néhány szó és szólásmód a debreczeni diák-nyelvből. Tanulók Lapja, 2 (1895): 190, 202–3. Hajdú Mihály: A csoportnyelvekről. (Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok 1. ). Budapest, 1980. Kis Tamás: A magyar szlengkutatás bibliográfiája. Debrecen, 1996. Kovalovszky Miklós: Diáknyelv. In: Világirodalmi lexikon. II. kötet. Főszerk. Király István.