Arra a kérdésünkre, milyen lesz a 2021-es évjárat, Feind Zoltán csak annyit válaszolt: "küzdelmes". Majd hozzátette: Szőlészeti szempontból az idei évjáratban szinte minden kihívással meg kellett birkóznunk. Értem ezalatt, hogy májusban, ha vissza tudunk emlékezni rá, még fűtöttük az otthonainkat, majdnem 3 hét csúszással tudott csak elindulni a szőlő is, annyira lassan indult be a természet. Hirtelen jött aztán a meleg, gyorsan megindult a szőlő, a virágzás időszakában aztán megint hidegre fordult, ez azonban a kötődésnek nem tett igazán jót. Már ekkor a termés egy jelentős részét elvesztettük, majd utána 2 hónap kőkemény aszály következett. Egy szőlészeti rémálom volt az idei év, de azt is szokták mondani, hogy minél jobban szenved a szőlő, annál jobb a bor. Az biztos, hogy azok a borok, amelyek a 2021-es évjáratból az asztalokra fognak kerülni, nagyon magas minőségűek lesznek, csak a mennyiségben volt jelentős kiesés. Másrészt, tette hozzá Feind Zoltán, szőlőfajtánként nagyon eltérő volt a termésátlag.
Lakás- és üdülővásárlásnál régóta tudjuk, hogy a Balaton mellett alaposan ki kell nyitni a pénztárcánkat, azonban a "balatoni levegőért" nem csak a nyaralni vágyóknak kell többet fizetni, hanem a szőlőgazdáknak is. A Balatoni borrégióban a legdrágábbak a szőlőültetvények – közölték a Takarék csoport elemzői. Csaknem 3 millió forintba kerül átlagosan egy hektár szőlő. Legolcsóbban a Felső-Magyarország borrégióban (Bükki, Egri és Mátrai borvidék) lehet szőlőhöz jutni, hektáronként kevesebb mint 1, 4 millió forintért, de nem sokkal kellett többet fizetni a Duna borrégióban sem, ahol 1, 5 millió forint alatt mozogtak a hektáronként fizetendő összegek. A lakóingatlanoknál a Balatonfüred-Csopaki borvidéken kellett a legtöbbet, négyzetméterenként csaknem 660 ezer forintot fizetni tavaly. A második legdrágább Balaton-felvidéki borvidéken az 540 ezer forint körüli a fajlagos mediánár, míg a harmadik az Etyeki-Budai borvidék majdnem 520 ezer forintos négyzetméterenkénti áraival. A legolcsóbb borvidéknek a Tokaji számít, ahol 160 ezer forint körül mozognak a fajlagos árak, és a Villányin is a többihez képest olcsón lehet lakóingatlant vásárolni, kevesebb mint 200 ezer forintért négyzetméterét.
A napsütéses órák száma meghaladja a 2000 órát évente. A csapadék nagy része júniusban esik. A savanyú erdőtalajtól az erősen meszes rendzina talajig sok talajtípust találhatunk itt. A Balaton-felvidéki borvidéket nem egyedül a megkülönböztetésre érdemes, ellenőrzött eredetű borainak sajátosságai, hanem a bennük is megtestesülő természeti környezetének, történelmének, kulturális hagyományainak egyedisége együtt teszik különösen figyelemre méltóvá, Európa kellős közepén. A borvidék szőlőfajtái és borai A borvidék elhelyezkedése A Balaton- felvidéki borvidék elhelyezkedése (©Google) M int Eötvös Károly írja: "A Balaton és Bakony ez a két fönséges természeti tünemény egymást öleli át, egymásra árasztja fényét és sugarát, hagyományait, költészetét. " A Balatonfelvidéki borvidék szőlőhegyei pedig értékes gyöngyfüzérként mindenhol ott sorakoznak, ahol e két csodálatos tájegység ölelkezik. Apáról-fiúra szálló ősi intelem: "A hegyek büszke magasán hagyjátok meg a magyar szőlőt! Szűrjetek a magasban olyan bort, amilyen isteneknek, királyoknak, igaz embereknek való, ünnepet nyújtó italként! "
A pontos helyszíneket és a verseny részleteit a Balatoni Szövetség honlapján olvasható kiírás tartalmazza: Mészáros Zoltán, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programfejlesztési főtanácsadója szimbolikus jelentőségűnek nevezte, hogy jövőre egybeesik majd a borverseny 20 éves jubileuma és a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program színes rendezvénysorozata. Mészáros Zoltán hozzátette: "Az EKF programjában nagy hangsúlyt kap a borkultúra és gasztronómia is. A munkánk során komolyan figyeljük a kulturális régiókat szerte Európában, így külön örülök annak, hogy idén toszkán borászok is csatlakoznak a balatoni borversenyhez – amolyan megfigyelőként. "
A család jelenleg 45 hektáron termel szőlőt, az első ültetvényt 42 éve telepítették - mígnem 2018-ban, egy pályázati lehetőségnek is köszönhetően kezdtek bele egy saját feldolgozó és gravitációs pince tervezésébe a Pannonhalmi Főapátság borásza, Liptai Zsolt segítségével. A lenyűgöző környezetben, szőlősorok ölelésében felépített birtokon már az első szüret alkalmával is nagy hangsúlyt fektettek a minőségre, jóllehet egyelőre csak a friss, reduktív borok kerültek reflektorfénybe, olyan illatosabb fajtákból, mint például a muscat ottonel vagy a királyleányka. Bár a tavaszi napsütést impozáns, panorámás borterasszal váró pincészetnél a fókusz a szőlőn, a borkészítésen és a vendéglátáson van, 13 hektáros dióligetük évi körülbelül 16 ezer kilogrammos termése és több mint 5 hektáros mogyoróültetvényük pazar minőségű, római fajtájú törökmogyorója mellett sem szabad szó nélkül elmenni. Androsicsék új szereplők, de a márkán, a hozzáálláson és a tudatos tervezésen is visszaköszön precizitásuk. Ezt mutatja az is, hogy friss boraikkal már több boros megmérettetésen és a Budapest Central European Fashion Weeken is aktív szereplők voltak.
Ezenkívül az egységes fellépést erősíti, hogy minden palackot ugyanolyan csavarzárral látták el, és az első címkén az egyetlen különbség a termelők neve, minden egyéb tekintetben a megszólalásig hasonlónak kell lenniük. Miért olaszrizling? Talán a legfontosabb tudnivaló a BalatonBorról, hogy kizárólag, 100%-ban olaszrizlingből készülhet. Ez a szőlőfajta szinte az összes borvidékünkön megtalálható, a Balaton körül pedig egyre nagyobb presztízsnek örvend, és kevés olyan termelő van, akiknek nincs a szőlőterületei között olaszrizling. Elég csak a Csopaki Kódex egyesület tagjai által készített prémium olaszrizlingekre gondolni. A BalatonBor lényege az, hogy egy hétköznapra szánt, jó ár-érték arányú olaszrizling is a polcokra és végső soron a fogyasztók poharába kerülhessen. Fontos célkitűzésük volt a balatoni borászoknak, hogy a tó körüli vendéglátóhelyeken helyi borokat találjanak az odalátogatók, és így megismerhessék a balatoni pincészeteket.
Kitértek arra: a borvidékek között a leginkább a Balatonfüred-Csopaki borvidéken drágultak az ingatlanok 2008-ról 2021-re, több mint háromszorosukra, csaknem 230 százalékkal. A legkevésbé a Villányi borvidék árai nőttek, 52 százalékos volt a drágulás az elmúlt tizenhárom évben. A bortermő területek települései közül a legdrágábbnak a 2020-2021-es árak alapján a budai agglomerációhoz tartozó Üröm számított, csaknem 760 ezer forintos négyzetméteráraival, a második Balatonszemes volt (715 ezer forint). A 3. Biatorbágy lett, amit több Balaton melletti település követett – Csopak, Balatonfüred, Badacsonytomaj, Zamárdi, Alsóörs és Balatonlelle -, több mint 600 ezer forintos medián négyzetméterárakkal. Ebben szerepet játszott, hogy a balatoni, illetve a budapesti agglomerációs településeknél az elmúlt évek jelentős újlakás-építési hulláma megemelte a négyzetméterárakat. A legolcsóbb helyszínek esetében a négyzetméterenként fizetendő összegek még az 50 ezer forintot sem érték el – közölték. Az elmúlt években több borvidék is jelentős számban vonzott új letelepedőket az elemzés szerint.