Képek és háttérképek címmel jelent meg Szabó Tamás kötete Moholy-Nagy Lászlóról. A könyv a nagyalföldi, azon belül is a szegedi éveket helyezi középpontba, így a Móra-múzeum két ikonikus alakja: az egykori igazgató, Móra Ferenc és az egykori könyvtáros, Fischhof Ágota szerepéről is sokat megtudhatnak az olvasók. A kötetet november 24-én, szerdán 17 órakor mutatják be a Móra-múzeumban. Moholy-Nagy László Nagyalföldhöz kötődő időszakát állítja középpontba Szabó Tamás restaurátorművész frissen megjelent kötete. A kiadvány a művész születésétől kezdve az 1919-ig tartó időszakra kalauzolja el az olvasót – kiemelten pedig a szegedi évekkel foglalkozik. Így kiderül, milyen kapcsolatot ápolt Moholy-Nagy Móra Ferenccel, valamint hogy milyen nagy hatást gyakorolt rá Fischhof Ágota. A gyönyörű asszony volt hazánk első szakképzett, női könyvtárosa, aki Móra igazgatósága idején dolgozott a szegedi Kultúrpalotában. Moholy-Nagy László róla festette a gyönyörű, "Tahiti Madonna" című alkotását 1919-ben.
"A szín alapvető felfogása minden embernek veleszületett képessége. A szín elfogadása azon az általános pszichológiai tényen alapul, hogy az ember minden színre ellentétével, komplementerével válaszol. A szem vörösre zölddel, sárgára kékkel reagál. Mikor gyerekek festenek, a szabályok ismerete nélkül, mindig "szín-automatizmussal" dolgoznak; minden színre vagy színcsoportra, majdnem automatikusan, a komplementerrel válaszolnak. " (Moholy-Nagy László: Látás mozgásban) Hitler hatalomra kerülése után, 1934-ben Hollandiába, majd Angliába ment, ahol hirdetés-, kiállítás- és filmtervező volt. 1937-ben Gropius ajánlására meghívták Amerikába, Chicagóban létrehozta az Új Bauhaust (IIT Institute of Design) – a nácik ekkorra már kiszórták "elfajzott művészetnek" minősített műveit a német múzeumokból. Az általa alapított intézet 1944-től chicagói üzletemberek támogatásával főiskolává alakult, és az amerikai dizájn fontos műhelye lett. 1945-ben leukémiás megbetegedést diagnosztizáltak nála, de egészen haláláig dolgozott a Mozgásban-látás című könyvén, filozófiai kérdéseket is taglaló szellemi végrendeletén.
1895. július 20-án született minden idők egyik legnagyobb hatású magyar művésze, Moholy-Nagy László, aki egy személyben volt képzőművész, fotográfus, tipográfus, designer, gondolkodó és pedagógus, akinek kísérletező gondolkodása és progresszív alkotói munkássága hatással volt mindarra, amit ma a XX. század művészetének tekintünk. Walter Gropius 1923-ban kérte fel Moholy-Nagyot, hogy tanítson a németországi Weimarban működő Bauhausban. A Bauhaushoz érkező fiatal művésznek konstruktivista elképzelései voltak, miközben semmilyen tapasztalata nem volt a tanításban. Paul Citroen, a német származású holland művész, aki akkor volt diák, amikor Moholy elfoglalta a pozíciót, ezt írta később tanáráról: Moholy az előkészítő kurzus mellett a fémműves műhelyt irányította. Az órái vezérgondolata az összművészeti alkotás, és az elköteleződése annak a gondolatnak, hogy az élet és a művészet egy és ugyanaz. 1925-ben a Bauhaus Dessauba költözött, és vele Moholy is. Moholy és Gropius útjára bocsájtotta a Bauhaus Bücher (Bauhaus könyvek) sorozatot, amelyben minden kötet más művészeti irányzattal foglalkozott.
Ez ihlette Fekete-fehér-szürke (1932) és a Nagyvárosi cigányok (1932) című filmjeit is. 1939-ben Moholy-Nagy néhány munkatársával, komoly tőke nélkül alapította meg a School of Design intézetet szintén Chicagóban, mely Institute of Design néven 1944-ben főiskolai rangra emelkedett. Az intézménynek egészen két évvel később bekövetkezett haláláig vezetője volt. Több rosszullét után 1945-ben került először kórházba, ahol az orvosok leukémiát diagnosztizáltak nála. Mivel a kor még nem ismert semmiféle gyógymódot a betegség leküzdésére, alig több mint egy évvel a szintén leukémiában megbetegedett Bartók Béla halála után, 1946. november 24-én ő is elhunyt. Hamvait Chicagóban temették el, sírja felett Walter Gropius mondott gyászbeszédet. 1947-ben Vision in Motion címmel jelent meg Moholy-Nagy László posztumusz munkája, mely pedagógiai programjának, művészeti célkitűzéseinek összességét foglalja magában. A 2006-ban 125 éves Magyar Iparművészeti Egyetem fölvette Moholy-Nagy László nevét és Moholy-Nagy Művészeti Egyetemként működik tovább.
A filmben megszólal a művész lánya, Hattula Moholy Nagy, valamint két unokája, Andreas Hug és Daniel Hug, utóbbi az Art Cologne, a kölni nemzetközi művészeti vásár igazgatója. Olyan szakértők nyilatkoznak, mint a magyar származású, Kanadában élő Moholy-Nagy-kutató, Botár Olivér. Továbbá olyan világhírű művészek vallanak a Moholy művészetétől kapott inspirációjukról, mint Ólafur Elíasson izlandi származású dán képzőművész, vagy Kenneth Josephson és Barbara Crane fotóművészek, akik Moholy dizájniskolájának tanítványai voltak. A film rendezője, Alysa Nahmias korábban számos díjat nyert Befejezetlen terek (Unfinished Spaces) című építészeti dokumentumfilmjével. Online jegyvásárlás az alábbi linken: forrás: BudapestDesignWeek
Ez az ár nem csak Moholy-Nagy számára jelentett új életműrekordot, de egyben mindmáig a legnagyobb összeg, amit magyar vagy magyar származású művész munkájáért a világban kifizettek. Tudjuk, hogy az árakat gyakran múló divatok befolyásolják, ezért elszakadhatnak az adott alkotás művészettörténeti relevanciájától, de ezúttal szerencsére nem ez történt. Moholy-Nagy rekordáron elkelt festménye, az EM 1 Telefonkép. (1922-23, zománcfesték, acéllemez, 95, 2 x 60, 3 cm), a Sotheby's jóvoltából És van egy friss hírünk mára is: Moholy-Nagy egy újabb munkája került be a Telefonkép kapcsán már említett New York-i MoMA gyűjteményébe, ezúttal nem vásárlás, hanem ajándékozás útján. A napokban látott napvilágot az a hír, hogy Robert F. Greenhill amerikai üzletember a MoMA fotógyűjteményének kiépítését negyedszázadon át különböző funkciókban segítő, 2017-ben elhunyt felesége emlékére a múzeumnak adományozta 103 művésztől több mint 300 fotót – köztük Moholy-Nagy mellett André Kertész egy művét is – tartalmazó gyűjteményét.
A művészet, az élet és a tudomány egységét hirdető, újító szellemű művészeti iskolán belül Moholy-Nagy érdeklődése a festészet, a fémműhely vezetése, a könyvírás- és szerkesztés, illetve az új tipográfia alkalmazása mellett a fényképészet és a film irányába fordult. Moholy-Nagy László sokoldalú tevékenységében a fény volt az a központi rendezőelv, amely festményeit, szobrait, kollázsait, fényképeit, filmjeit, tipográfiai munkáit, színházi díszletterveit egyaránt meghatározta. A fényképészetben nem a valóság tökéletes leképezésének eszközét látta; meggyőződése volt, hogy a fotó és a film új művészi lehetőségeket tartogat a modern ember számára, és végre felszabadít a valóságutánzás kényszere alól. A Bauhaus egész életét meghatározó élménynek bizonyult. Amikor 1937-ben Chicagóban telepedett le, megalapította az "Új Bauhaust", majd létrehozta az Institute of Design-t, a formatervezés iskoláját, és haláláig kísérletező, újító művész, teoretikus és pedagógus maradt. Az élet teljességét átfogó, hierarchiától mentes, minden ember számára elérhető és művelhető tevékenységnek tekintette a művészetet, és mélyen hitt annak pedagógiai szerepében.
Az alkotás folyamata, nem pedig a megszülető alkotás volt számára a meghatározó. Minden újdonságra fogékony volt, és a technikák minél pontosabb elsajátítását tartotta a legfontosabbnak, hogy az alkotás folyamatát technikai problémák ne akadályozzák. Rendkívül nyitott és sokszínű személyisége népszerűvé tette a hallgatók körében. Moholy-Nagy László mesterlakása Dessauban. A szerző felvétele 1928-ban Gropiusszal együtt elhagyja a Bauhaus iskolát, és főleg filmezéssel, díszlettervezéssel foglalkozik Berlinben. 1933-ban másodszor is házasságot köt: a német Sybille Pietzsch lesz a felesége, két lányuk születik: Hattula és Claudia. Hattula egy finn falu, a kislány Moholy-Nagy javaslatára kapja a nem mindennapi keresztnevet. A náci Németország nem kedveli az absztrakt művészeket, 1935-ben Moholy-Nagy Londonba költözik, ahol a dizájn szinte minden területén kipróbálja magát. 1937-ben Gropius javaslatára felkérik a frissen megnyíló chicagói New Bauhaus iskola vezetésére, ezért családjával együtt a tengerentúlra költözik.
Átfutási idők munkanap Ausztria 2 Csehország Románia Szlovákia 1 Szlovénia Belgium 3 Bulgária Lengyelország Luxemburg Hollandia Németország Dánia Franciaország Írország 5-6 Monaco 4 Nagy-Britannia Olaszország San Marino Ciprus 6-7 Észtország 5 Finnország 5-7 Görögország Lettország Litvánia Málta Portugália Spanyolország 4-6 Svédország 4-7 TOVÁBBI ORSZÁGOKBA a kiszállítás Postai úton történik, előzetes ajánlat alapján, súly és értékhatár megállapításával.